VERSEK

 

VERSEK

Inna Snarska
Fordította Ceszárszkaja Maja

 

Beszélgetés

Makar négy éves, ő megijed a légi riadóktól,
különösen ha az utcán érte.
Ilyenkor hazarohanna kicsim, hogy elbújjon,
otthon nem olyan félelmes neki.
Hogy megnyugtassam valahogy a kis unokám, kitaláltam egy ráolvasást,
ahogy szól a sziréna, azt kell mondani: „Repülő vagyok, nem félek”
– Nagyi, mond, a repülő magasan repül?
– Úgy van, napocskám.
– A házunknál is magasabban meg a felhőknél is magasabban?
– Úgy, bizony.
– Akkor én magasabban akarok repülni mint a szirénák és magasabban mint a háború.

Az élet titka

Mariupol védőinak ajánlom

Leveleket írsz, de nem küldöd el.
Magadban hálás vagy, hogy élsz,
amikor kinyitod a szemed és felébredsz.
Itt nehéz elszenderegni legalább egy órára vagy kettőre,
csak szárnyai egy-egy pillanatra nyugalomba zárnak.
Annyira fáradt vagy már nekiütődni a halhatatlanság piciny ablakának,
hogy már nem hiszed a halált, holott látod egyfolytában.
Csak hálás vagy, hogy élsz, csak hálás…
Ma meg a haja illatát álmodtad meg,
De hogyan is írhatnál erről?
Csak hálás vagy magadban, hogy élsz.
Itt meg a poklok pokla vesz körül…
de hogyan is írhatnál erről, s kell-e?

Csak egyet tudsz: ki kell tartanod
és elevenen hazatérned,
mert ő vár.
Emlékszel a haja illatára,
s ez ment téged, ment és ment…
Ez a ti közös titkotok vele.
Az élet titka.

***
És a házba belépsz,
meggyötört szárnyaid legombolod,
talán nem is neked
kialszik az eső odakint,
benned van az eged,
s mind ott van, mi igazi, édes és bolond,
szerelmed, bánatod,
s az a “siessél vissza” megint.

Éjszakába belépsz,
Ahol élnek még lapok és sorok,
Hogy majd ébredj világba,
hova se bűntudat, se ború
nem ér, és te vársz rá
a megállónál, átrepülőben
volt és most közt,
hol nincsen, nem lesz háború